3 rész Ki derül a titok

Újabb jó pár nap, leginkább hét telt el. A bázisunk hamar készen lett, és szerintem ennél jobban nem csinálhattuk meg.
Igaz voltak veszekedések, de végül megegyeztünk és össze raktuk mindenki tervét.
Ahogy építettük a kunyhókat, észre vettem hogy Hablaty elég sokszor segített Astridnak. És ez számomra kicsit furcsa volt, de úgy gondoltam inkább nem szólok bele.
Viszont láttam hogy egyre többet beszélgetnek, és volt mikor ketten mentek őrjáratozni.
Ez már fel kelltette az érdeklődésemet, és úgy gondoltam beszélek egyikőjükkel. Mivel nem tartottam normális dolognak, hogy azt mondta Hablaty nincs köztük semmi. A napokban meg szinte el hanyagolt minket, és csak Astriddal foglalkozott elég sokat.
Így el határoztam, hogy amint nem lesznek a közelben a többiek ki kérdezem az egyik félt.
Viszont ez nem ment könnyen, mert amint szóltam Hablatynak hogy beszélni akarok vele.
Felbukkant hol Takonypóc, hol az ikrek vagy Halvér. De végre egyik dél után már tudtam vele beszélni, mivel Takonypóc és az ikrek őr járőröztek Halvér meg el volt foglalva.
Ezért is mentem a klubbházba, ahol a két fiatal egymás mellett ülve beszélgettek valamiről.
Khm...khm.. rá értek? -fontam össze a karjaim, és meg álltam a fal mellett. De ők mintha meg se hallották volna, csak Fogatlan vett észre aki oda jött hozzám és üdvözölt.
Fogatlan szólnál a gazdádnak? Megköszönném. -sóhajtottam, és a sárkány majd nem felborította a fiút aki végre észre vett engem. És Astrid is.
Szia Rider, hát te... mit csinálsz itt? -megvakarta a tarkóját, és fel állt majd oda jött hozzám.
Már vagy 5 perce azon vagyok  hogy rám figyeljetek, és mit csinálok itt?
Beszélni jöttem, a többiek nem látják de én igen. Van köztetek valami, igaz?
Ne mond hogy nincs, napok óta nagyon sokat vagytok egymás közelében. Együtt szoktatok őrjáratozni is, mostanában... Szóval hallgatlak, vagy Astridot.. 
Csak barátok vagyunk Astriddal és semmi több, a barátok is tölthetnek sok időt egymással. 
De a barátok nem puszilgatják egymást,
 nem mondják egymásnak hogy légy óvatos meg mit tudom én. 
Mikor látad te azt hogy én meg pusziltam Hablatyot, vagy ő engem?
Mert szerintem sose volt ilyen, és a barátok is aggódhatnak a másikért. 
Na igen, erről ennyit. Astriddal csak barátok vagyunk semmi több, téma le zárva. 
Jó legyen így, de úgy is tudom hogy van valami.
 Engem nem tudtok hülyének nézni, nem úgy mint a többieket. 
Gondold csak ezt, de hidd el tényleg nincs semmi.
 És sose lesz, mert kis korunk óta csak barátok vagyunk.
Ez pedig nem fog változni, erről ennyit. 
Így van, de ne haragudjatok nekem dolgom van.
 Astrid tudnál vigyázni erre? -át adta neki a sárkány szemet, amiről igen el felejtettem mesélni de most röviden el mondom.
Johan miatt el kellett mennünk a kincseiért,
és Hablaty az egyik hajón egy fura szerkezetett talált.
Aminek sárkány szem lett a neve,
 és ez elég sok új helyet tud megmutatni.
Meg rengeteg új sárkány fajt ismerhetünk meg ennek köszönhetően. Röviden ennyi.
Igen persze, de hova mész és mégis mi dolgod van? -kérdezte tőle Astrid, és át vette a sárkány szemet.
Csak tervezek valamit, de nem fontos. Majd beszélünk. -láttam ahogy megölelte, de úgy voltam vele hogy inkább nem piszkálom most őket.
Viszont néhány órával később meg érkezett Hanga, akit már vártak a többiek csak én nem ismertem még személyesen.
Astrid oda is ment köszönteni, és Hablaty is majd én is oda mentem be mutatkozni hiszen engem még nem ismert.
Hanga: Nem is mondtátok, hogy bővült a kis csapatotok. Ő kicsoda? -kérdőn nézett rám, Hablaty meg gyorsan el mesélte a kis történetemet.
Szia, Rider vagyok. A srácok már meséltek rólad, de gondolom ők rőlem még nem. 
Igen? Hát nekem nem meséltek rólad, de örülök hogy meg ismerhetlek. -kezet rázott velem.
Igen el felejtettünk, de ennyi baj legyen. Szélpenge jól bírta az utat? 
Jól bírta, csak el fáradt és kicsit én is.
De gondolom itt semmi sem változott, és senki. 
Ez így van, viszont ha kellene valami csak szólj. Szélpengét várják a csigák a karámban. 
Téged pedig az ágy a kunyhómban... -kacsintott rá Hangára.
Takonypócot pedig a felismerés, hogy semmiképpen sem alszol nála. -nézett mérgesen rá, az viszont oda ment Hangához aki pedig ki buktatta.
Ez szép volt! Megérdemelte. -össze érintette Hangával az egyik csuklóját, majd el mentek Astrid kunyhójához beszélgetni. Én meg szépen vissza tartottam Takonypócot, és megragadva a fülét a kunyhójához mentem vele szerencsétlen meg egész végig jajgatott.
Na ide figyelj! Hagyd békén Hangát, engem és Astridot is rendben? 
Mert ha nem akkor meg tudod milyen fájdalmas,
ha meg pörköl egy titán szárnyú szörnyennagy rémség. 
Jó jó jó.... megértettem, blah blah blah. De mond el, miért nem vagyok elég jó neked?
Ha el mondod akkor le szállok rólad. -össze fonta a karjait, én meg fogtam és ki gáncsoltam majd a lábamat a hátára raktam és nem hagytam hogy fel áljon.
Nem tudom mit nem értettél, de fogd fel hogy egyikünknek sem kellesz.
Törpe vagy, és nem egy helyes srác.
Már ne haragudj, és ráadásul csak magaddal tudsz foglalkozni.
Erről ennyit, téma le zárva. -ezzel el engedtem, és inkább a kunyhómhoz mentem.
Viszont ahogy el haladtam Astridé előtt hallottam ahogy Hanga is fel hozta a témát amit már egyszer én is.
Nos, mi van Hablattyal? Astrid látom hogy hogyan néztek egymásra. 
Mi lenne vele? Nincs semmi, csak barátok vagyunk. Semmi többek...Ugyan már, szerintem meg oda vagy érte és ő is érted.
Szóval mond csak el az igazat, nekem nem tudsz hazudni ezt te is tudod. 
Igen tudom... Jó lehet hogy valami kezd kialakulni köztünk.
 Mármint én köztem és Hablaty között.
De még mi se beszéltünk semmiről, egyszer csak közeledni kezdett és valamiért én is. De pontosan még én se tudom hogy mi van, csak azt hogy többet kezdtem iránta érezni. 
Szerintem meg tetszik neked, és neki is te.
Ez nyilvánvaló, egymásnak vagytok teremtve.
Szóval amint kettesben tudtok lenni, beszélj vele és adj neki egy esélyt. Nem fogod meg bánni.
Jó majd beszélek vele ha tudok, de most inkább mesélj te magadról... -erre már nem igen voltam kíváncsi, és nem is akartam le bukni hogy hallgatózok.
Így inkább gyorsan a kunyhómba mentem, kicsit pihenni.
Már ment lefele a nap, amikor gondoltam el megyek repülni egyet a sárkányommal.
Viszont ahogy mentem volna érte, Hanga meg állított hogy ne menjek most az istállóhoz.
Nem tudtam hogy miért nem mehettem oda, de azt mondtam neki hogy:
Jó nem megyek, akkor megyek inkább vacsorázni -majd meg vártam míg el ment, és azért is az istállóhoz mentem. Nem is volt hülyeség, ugyan is meg láttam Hablatyot és Astridot. Akik a leszálló szélén ültek és beszélgettek. Én meg nem akartam le bukni, így el bújtam és kíváncsi voltam mi fog történni.
Mi az amit el szeretnél mondani? -kérdőn nézett a lányra, akin látni lehetett hogy zavarban van.
Hát... beszéltem Hangával, és el mondtam neki amire kíváncsi volt. De azt is hogy mi se tudjuk még, mi van most. És...mit mondott erre, vagy hogy reagált? 
Nem reagált rá, csak azt mondta szerinte tudja mi van.
 Mi egymásnak valók vagyunk, és azt is mondta adhatnék egy esélyt neked... -zavartan nézett Hablatyra, aki csak el mosolyodott és közelebb ült hozzá.
Szerintem ebben igaza van, én szeretném ha bizonyíthatnám hogy fontos vagy nekem. 
Szeretnék is adni esélyt, mert.. én is többet kezdtem érezni irántad... 
Akkor ne is mondj többet... -meg fogta az egyik kezét, és egymással szembe fordultak.
FIGYELEM!!!!!!
AKI NEM SZERETI A HICCSTRIDET, VAGY A ROMANTIKUS JELENETEKET AZ NE OLVASSA TOVÁBB!!Aztán nem akartam el hinni amit láttam, Hablaty és Astrid is behunyta a szemeit.
Majd egyszer csak megcsókolták egymást. 

Szerintem nagyon édesek voltak, viszont most már tudtam hogy amit eddig titkoltak.
Az számomra már nem volt titok,
de hogy majd a többieknek hogyan fogják el mondani arra kíváncsi leszek.
Viszont hagytam a szerelmeseket, és észrevétlenül ki hoztam a sárkányomat.
Majd fel ültem rá, és gyorsan az égbe repültünk.
Hiányoztam igaz pajti? -simogattam meg a sárkányom fejét, az pedig csak bólintott.
Egészen sötétedésig repültünk egy jót, majd le szálltunk az istállónál.
El köszöntem a sárkányomtól, és el mentem pihenni. 

2 rész Irány az ismeretlen

Ez a nap sokkal másabb volt, nem olyan mint az eddigiek.
Pedig már ki kellett bírnom Fafej hülyeségeit, végig néztem ahogy Kőfej és Halvér "össze házasodtak".
Meg barátkoztam egy vad sárkánnyal,
akiről ki derült hogy nem egy sima szörnyen nagy rémség hanem egy titán szárnyú.
Persze ezen mindenki meg lepődött,
és Hablaty mondta is hogy csak addig maradhat amíg nem okoz nagy kárt.
Én úgy voltam vele, hogy úgy se fog hiszen már kezdett engedelmeskedni nekem.
Néha volt olyan mikor kergetnem kellett órákon át,
 mert halat lopott vagy mást de olyankor meg is dorgáltam érte.
Viszont ez már egyre ritkábban fordult elő, ennek pedig örültem is.
De vissza térve, hogy miért is nem olyan volt ez a nap mint az eddigiek?
Nos azt hamarosan megtudjátok...
Kezdem a reggellel, kivételesen nem Astrid ébresztett engem.
Hanem Fogatlan, amin nem kicsit lepődtem meg.
Viszont nem értettem igazán, hogy került Fogatlan Astridéknál.
De az egyszer csak meg nyalt engem, amitől tiszta sárkánynyálas lettem...

Fogatlaaaaaan, tudod hogy ezt nem lehet ki szedni! -fel ültem, és amiért ezt csinálta velem így rá ráztam magamról a saját nyálát.
Tessék, amiért össze vissza nyálaztál. -kár volt ezt csinálnom, mert le lökött az ágyról és ki nevetett.
 De én ezért kergetni kezdtem,
viszont nem volt jó ötlet mert amint ki akartam futni a házból utána bele futottam Hablatyba és nem volt valami kellemes. Mivel rá estem, ő meg a földre.
 Rögtön le is másztam és fel álltam, majd fel segítettem gyorsan. De Fogatlan megint csak nevetett rajtam, én viszont ezért oda akartam menni hozzá csak hogy Hablaty le fogott.
Engedj el, a drágalátos sárkányod össze nyálazott. Le lökött az ágyról, és miatta neked rohantam meg még ki is nevetett kétszer is! Most ezért számolni akarok vele! -továbbra se akart el engedni, viszont nem akartam meg ütni így muszáj voltam kicsit le higgadni.
Majd én rá szólok, egyébként én kértem meg hogy ébresszen fel téged.
Mert beszélnünk kell, és addig nem engedlek el amíg nem nyugodsz meg. 
Jó, miről akarsz beszélni? Megint rosszat csinált a sárkányom, vagy miről lenne szó?
Nem tudok 24 óráig figyelni rá, sem pedig vigyázni. -össze fontam a karjaim, de végre el engedett. Viszont meg rázta a fejét, és komolyan nézett rám.
Tudom, nem erről van szó. Arra jutottunk a srácokkal, hogy el költözünk innen.
Keresünk egy szigetet, ami a saját bázisunk lehet majd.
Meg én azt is szeretném, ha te is sárkány lovas lennél.
 Igaz, nem pont szörnyen nagy rémséget szántam volna neked, hanem inkább siklót.
Nos, mit mondasz? -kérdezte, én viszont nem tudtam hogy mit is mondjak.
De nem akartam nemet mondani, így be adtam a derekam.
Jó legyen, benne vagyok mindkettőben. De a sárkányomat nem fogom le cserélni.
Még akkor sem, ha néha hülyébb mint az ikrek. 
Nem is mondtam ezt, de akkor gyertek. Már mindenki össze pakolt, csak rád várunk. 
Jó korán keltetted őket akkor, de oké mehetünk. Viszont Hablaty... kellesz majd nekem is páncél. 
Tudom, tudom. Van is egy ötletem, hogy milyen legyen majd a páncélod.
De egyenlőre találjunk egy olyan szigetet, ami biztonságos nekünk és a sárkányoknak is. 
Rendben, akkor induljunk ha már a többiek útra készen. Apád nem akadt ki? 
Nem, de menjünk mielőtt meggondolja magát. -fel ült fogatlanra, én pedig gyorsan fel nyergeltem szélvészt. Fel ültem rá, és a főtérre repültünk ahol már a többiek is vártak minket.
Azt hittük hogy már nem fogtok jönni, mi tartott eddig? -kérdőn nézett ránk Astrid, én meg csak röviden el mondtam majd útnak indultunk az ismeretlenbe. Hiszen nem tudtuk mi fog ránk várni.
Már órák óta csak repültünk, és repültünk mivel akár mikor meg láttunk egy szigetett.
Az sose volt jó, mert vagy suttogó halál, fürge fullánk, vadkanok, vagy más veszély volt a szigeten.
Hablaty vissza kéne fordulnunk, eddig egyik sziget sem volt biztonságos ránk nézve.
Tovább kell keresni, nem adjuk fel és nem fordulunk vissza.  
Szerintem meg igaza van Halvérnek, és vissza kellene fordulni.
Már a sárkányok is el fáradtak, és mi is. -hiába értettek velem egyet a többiek, Hablaty csak előre ment így mi követtük őt továbbra is. Nem volt hülyeség, mivel egy újabb és sokkal nagyobb szigetet találtunk mint az eddigiek közül egy sem volt ilyen nagy. 

Végre! De ha ez sem jó, akkor vissza fordulunk rendben Hablaty? -kérdőn néztem rá, ő meg csak előre repült és körül nézett ahogy mi is. A sziget egyik részén találkoztunk, és csak pár vad sárkányt látott mindenki. De csak gronkellt, vagy siklót inkább.
Szerintem ez a sziget tökéletes, nincs mérgező virág sem olyan sárkány ami ránk támadna. 
Szerintem meg túl tökéletes... -okoskodott megint Fafej, mint ahogy mindig.
Jaj hagyjad már a hülyeségeid, nem fogunk tovább menni tesó! 
Na majd meg látjátok hogy baj fog történni, és akkor majd el várom a bocsánat kérést... 
Ahelyett hogy veszekednétek, inkább verjetek tábort. Sötétedik, és mind fáradtak vagyunk. 
Hé Astrid, ha fáznál akkor csak bújj hozzám. -vigyorgott rá Takonypóc, de Astrid nem hagyta magát és megütötte. Utána hozzám jött oda próbálkozni.
Akkor te Rider? Nem fázol, vagy félsz? -még mielőtt hozzám ért volna, ki buktattam és le pacsiztam Astriddal.
Ez szép volt, meg is érdemelte. -jól is esett Astrid dícsérete, de neki láttunk gyorsan a munkának. Csak sátrakat állítottunk fel, és tüzet raktunk. Mindenki a tűz köré ült, Fafej pedig el kezdte az ostoba történeteit, amibe vagy Takonypóc vagy Kőfej szólt bele mindig. De előtte Hablaty közölte, hogy reggel neki látunk a bázis tervezésének és hogy ideje lenne lassan aludni. Viszont jót nevettünk Fafej kis történetein, mielőtt el nyomott minket az álom. 

Bejelentés!

Sziasztok! 

Nos igen, rég nem volt bejegyzés...

De rajta vagyok, csak közbe jött egy nagy baj a gépemmel és újra kellett rakni. 

Hétvégére terveztem a részt, de csúszni fog. 

Kérlek ne haragudjatok ezért, szerdán uccsó nap a suliból és szabad leszek.

Amint tudom, folytatom és kint is lesz! 

Megértéseteket köszönöm. 

By:Rider07