Szünet/Búcsú

Sziasztok!

Sajnos rossz hírrel jelentkezem... Nos elég rég nem volt rész, és ez leginkább magán okok miatt.
De ami a főbb oka, hogy teljesen el különültem a httydtől. Már nem igazán gondolok rá, foglalkozom vele.
De ezt szerintem észre vehettétek, és sajnálom hogy ezt kell írnom de úgy tűnik ennyi volt.
Nem jön ihlet, nem jön kedv sem hozzá.. Ezért egyenlőre búcsúzom, de csak innen. 

Kellemes Nyarat Mindenkinek! 

4 rész Dagur felbukkan

Senki nem gondolná, hogy egy ádáz meg változhat és lehet belőle jó ember is.
Viszont ez megtörtént, méghozzá egy olyan emberrel akit én még nem ismertem személyesen.
De a srácok közül szinte mindenki más, csak néhány nap telt el azóta mióta Hablaty és Astrid le bukott előttem. De nem volt olyan nap, hogy ne láttam volna őket együtt. Semmi bajom nem volt velük, sőt örültem hogy össze jöttek.
 Mivel szerintem nagyon cukik voltak együtt.
Egyenlőre a srácok előtt nem fedték fel a kis titkokut,
 de beszéltem velük és el mondták nekem is.
Persze meg ígértem hogy nem fogom el mondani senkinek, és ez így is fog maradni.
Egyik nap viszont nekem kellett körül nézni hogy minden rendben van e, és ki gondolta volna hogy valaki meg ijeszti a sárkányom én pedig majd nem le zuhantam. Szerencsére időben el kapott szélvész, és rögtön a hajóhoz repültünk. Mivel tudni akartam, ki lőt ránk nyilakat.
Közelebb mentünk, és Dagur volt a a hajón egyedül.
Nem akartam a szememnek hinni, de tényleg ő volt az.
El mondtam neki hogy ismerem Hablatyékat, és hogy a barátaim.
Nem igazán akart hinni nekem, de mondtam neki hogy akkor kérdezze meg őket.
Így is lett, ki kötötte a hajót majd én is le szálltam és siettem Hablatyhoz szólni neki. Csak hogy ő Astriddal enyelegett, így csak másodjára hallotta meg hogy szóltam nekik. De végre rám figyeltek.
Na most hogy figyeltek, Dagur itt van és miatta majd nem le zuhantam a sárkányomról.
Nem tudom hogy ellenség még nektek, vagy sem de gondoltam szólok. 
Nem igazán vagyunk vele jóba, de szerintem azért támadt rád mert téged még nem ismer. -vállat vont, és el indultak a kikötőhöz. Én pedig szóltam a többieknek is, csak Hangának nem mivel ő jelenleg nem volt a szigeten ahogy Takonypóc sem. Ugyan is el mentek szét nézni a szigeteken, hogy minden rendben van e. Le mentünk a kikötőbe, és Dagur nem kicsit örült meg Hablatynak hogy újra láthatta. Igaz nem értettem miért hívta testvérnek, de Hablaty nem igazán örült hogy annyira szorosan ölelték meg őt. Viszont fel mentünk vissza a klubbhelységbe, és Dagur el mondta hogy a tesóját keresi. Azaz Hangát, mivel semmit nem tud róla. Az ikrek rögtön el akarták mondani, de én be fogtam a szájukat és ki zavartam őket onnan. Mivel tudtam hogy Hanga nem kíváncsi Dagurra.
Szóval akkor Hangát keresed és ezért jöttél el? 
Igen, tudjátok hajóval nem olyan könnyű keresni sem gyalog. Ezért arra gondoltam... Nem! Még mit nem, hogy te sárkányra ülj? Felejtsd el!
Astriiid.. Tudod hogy megváltozott, és szerintem már nem bántana egy sárkányt sem. 
Esküszöm nektek, hogy meg változtam. Ezt Hablaty is tudja nagyon jól.
Kérlek segítsetek nekem meg találni a hugomat, ti biztos hogy nem tudtok róla semmit? 
Nem, és nem segítünk meg keresni. Úgy is utál téged, mert át verted. -ezzel el is ment Astrid, Hablaty viszont utána így egyedül maradtam Dagurral. Akit igazából alig ismertem még.
Khm... Nos Dagur, ez nem rajtam függ. Hanem rajtuk, hogy Hablaty bele egyezzik e. 
Remélem bele fog, mert meg akarom találni a hugomat. És amúgy mióta ismered Hablatyékat? -kérdezte kíváncsian rám nézve, de én csak röviden el mondtam neki.
Ennyit szerintem elég tudnod Dagur, egyébként szerinted olyan könnyű sárkányon repülni? 
Mert hidd el hogy ez nagyon nincs így. -sóhajtottam, Hablaty pedig vissza tért.
Nos Dagur át gondoltam, meg tanítalak. Csak menj a sziget tulsó végébe, ott találkozunk. 
Köszönöm testvéreem! -szorosan ölelte át, és el is indult. Én pedig értetlenül néztem rá, és össze fontam a karjaimat is.
Most ez komoly Hablaty? Astrid meg fog ölni téged, remélem tudod. 
Nem fog mert beszéltem vele, és le is nyugtattam. Egy esélyt adott nekem, és van is tervem.
Viszont indulok, jobb minél hamarabb le tudom ezt. -fel ült fogatlanra és le is léptek. Én pedig meg kerestem Astridot, majd beszéltem vele hogy tényleg nem dühös e Hablatyra de azt mondta hogy nem. Bízzik benne, és nekem is így kéne tennem. Meg fogadtam a tanácsát, de szóltam Halvérnek és az ikreknek is hogy egy szót se Hangának vagy Dagurnak hogy a másik itt van.
Miután beszéltem velük, én is el mentem a sziget tulsó felére. Meg nézni hogy Dagur milyen sárkányt kapott. Mikor meg láttam hogy egy zöld színű gronkelt, majd nem el nevettem magam.

De nem csak én voltam vele így, mert Dagur is ki akadt hogy egy gronkelt kapott.
Viszont nagy nehezen el fogadta, és el kezdtek tanulni. Én pedig figyeltem őket egy darabig, amikor pedig Dagur nem látott oda mentem Hablatyhoz.
Ha lehet akkor Hangát ne engedjétek erre a részre, rendben?
Rendben, csak igyekezz mert bármikor meg jöhetnek. Ezt te is tudod.
Igen tudom, de nem olyan könnyű vele. Mindegy menj, mielőtt észre vesz titeket. -én csak bólintottam, majd el mentem gyorsan. Sikerült is fel tartani őket, de szerencsére csak estére jöttek meg. Addigra meg Hablaty is vissza tért, viszont nem egyedül. Hanga pedig le támadta Dagurt, és majd nem megölte.
Hanga nee!
Ti is tudjátok dagur mit tett a családommal! Meg érdemli hogy vissza kapja. 
Igen tudjuk, de mint ki derült nem ő tette. Az apátok él valahol, ha meg ölöd akkor te se leszel jobb. 
Astridnak igaza van, legalább hallgasd meg. -Hanga el engedte a fiút, az pedig mindent el mondott.
Viszont arra próbálta meg kérni a hugát, hogy együtt keressék meg az apjukat. Csak hogy Hanga ebbe nem ment bele. Dagur pedig inkább el ment, de hagyott egy levelet neki.
Mi csak egymásra néztünk a srácokkal, és úgy voltunk vele jobb ha nem szólunk bele inkább.

Folytatjuk.. 

Helyzet jelentés

Sziasztok!
Nos tudom elég rég óta volt rész megint, de közbe jöttek dolgok.
A suli is még tart, és nem tudom mikor fogok rá érni.
Viszont ne aggódjatok hamarosan lesz rész, csak holnap születés napom lesz.
Így már péntek óta készülődök rá, de amint lehet akár ma ki kerül az új rész.

By:Rider07

3 rész Ki derül a titok

Újabb jó pár nap, leginkább hét telt el. A bázisunk hamar készen lett, és szerintem ennél jobban nem csinálhattuk meg.
Igaz voltak veszekedések, de végül megegyeztünk és össze raktuk mindenki tervét.
Ahogy építettük a kunyhókat, észre vettem hogy Hablaty elég sokszor segített Astridnak. És ez számomra kicsit furcsa volt, de úgy gondoltam inkább nem szólok bele.
Viszont láttam hogy egyre többet beszélgetnek, és volt mikor ketten mentek őrjáratozni.
Ez már fel kelltette az érdeklődésemet, és úgy gondoltam beszélek egyikőjükkel. Mivel nem tartottam normális dolognak, hogy azt mondta Hablaty nincs köztük semmi. A napokban meg szinte el hanyagolt minket, és csak Astriddal foglalkozott elég sokat.
Így el határoztam, hogy amint nem lesznek a közelben a többiek ki kérdezem az egyik félt.
Viszont ez nem ment könnyen, mert amint szóltam Hablatynak hogy beszélni akarok vele.
Felbukkant hol Takonypóc, hol az ikrek vagy Halvér. De végre egyik dél után már tudtam vele beszélni, mivel Takonypóc és az ikrek őr járőröztek Halvér meg el volt foglalva.
Ezért is mentem a klubbházba, ahol a két fiatal egymás mellett ülve beszélgettek valamiről.
Khm...khm.. rá értek? -fontam össze a karjaim, és meg álltam a fal mellett. De ők mintha meg se hallották volna, csak Fogatlan vett észre aki oda jött hozzám és üdvözölt.
Fogatlan szólnál a gazdádnak? Megköszönném. -sóhajtottam, és a sárkány majd nem felborította a fiút aki végre észre vett engem. És Astrid is.
Szia Rider, hát te... mit csinálsz itt? -megvakarta a tarkóját, és fel állt majd oda jött hozzám.
Már vagy 5 perce azon vagyok  hogy rám figyeljetek, és mit csinálok itt?
Beszélni jöttem, a többiek nem látják de én igen. Van köztetek valami, igaz?
Ne mond hogy nincs, napok óta nagyon sokat vagytok egymás közelében. Együtt szoktatok őrjáratozni is, mostanában... Szóval hallgatlak, vagy Astridot.. 
Csak barátok vagyunk Astriddal és semmi több, a barátok is tölthetnek sok időt egymással. 
De a barátok nem puszilgatják egymást,
 nem mondják egymásnak hogy légy óvatos meg mit tudom én. 
Mikor látad te azt hogy én meg pusziltam Hablatyot, vagy ő engem?
Mert szerintem sose volt ilyen, és a barátok is aggódhatnak a másikért. 
Na igen, erről ennyit. Astriddal csak barátok vagyunk semmi több, téma le zárva. 
Jó legyen így, de úgy is tudom hogy van valami.
 Engem nem tudtok hülyének nézni, nem úgy mint a többieket. 
Gondold csak ezt, de hidd el tényleg nincs semmi.
 És sose lesz, mert kis korunk óta csak barátok vagyunk.
Ez pedig nem fog változni, erről ennyit. 
Így van, de ne haragudjatok nekem dolgom van.
 Astrid tudnál vigyázni erre? -át adta neki a sárkány szemet, amiről igen el felejtettem mesélni de most röviden el mondom.
Johan miatt el kellett mennünk a kincseiért,
és Hablaty az egyik hajón egy fura szerkezetett talált.
Aminek sárkány szem lett a neve,
 és ez elég sok új helyet tud megmutatni.
Meg rengeteg új sárkány fajt ismerhetünk meg ennek köszönhetően. Röviden ennyi.
Igen persze, de hova mész és mégis mi dolgod van? -kérdezte tőle Astrid, és át vette a sárkány szemet.
Csak tervezek valamit, de nem fontos. Majd beszélünk. -láttam ahogy megölelte, de úgy voltam vele hogy inkább nem piszkálom most őket.
Viszont néhány órával később meg érkezett Hanga, akit már vártak a többiek csak én nem ismertem még személyesen.
Astrid oda is ment köszönteni, és Hablaty is majd én is oda mentem be mutatkozni hiszen engem még nem ismert.
Hanga: Nem is mondtátok, hogy bővült a kis csapatotok. Ő kicsoda? -kérdőn nézett rám, Hablaty meg gyorsan el mesélte a kis történetemet.
Szia, Rider vagyok. A srácok már meséltek rólad, de gondolom ők rőlem még nem. 
Igen? Hát nekem nem meséltek rólad, de örülök hogy meg ismerhetlek. -kezet rázott velem.
Igen el felejtettünk, de ennyi baj legyen. Szélpenge jól bírta az utat? 
Jól bírta, csak el fáradt és kicsit én is.
De gondolom itt semmi sem változott, és senki. 
Ez így van, viszont ha kellene valami csak szólj. Szélpengét várják a csigák a karámban. 
Téged pedig az ágy a kunyhómban... -kacsintott rá Hangára.
Takonypócot pedig a felismerés, hogy semmiképpen sem alszol nála. -nézett mérgesen rá, az viszont oda ment Hangához aki pedig ki buktatta.
Ez szép volt! Megérdemelte. -össze érintette Hangával az egyik csuklóját, majd el mentek Astrid kunyhójához beszélgetni. Én meg szépen vissza tartottam Takonypócot, és megragadva a fülét a kunyhójához mentem vele szerencsétlen meg egész végig jajgatott.
Na ide figyelj! Hagyd békén Hangát, engem és Astridot is rendben? 
Mert ha nem akkor meg tudod milyen fájdalmas,
ha meg pörköl egy titán szárnyú szörnyennagy rémség. 
Jó jó jó.... megértettem, blah blah blah. De mond el, miért nem vagyok elég jó neked?
Ha el mondod akkor le szállok rólad. -össze fonta a karjait, én meg fogtam és ki gáncsoltam majd a lábamat a hátára raktam és nem hagytam hogy fel áljon.
Nem tudom mit nem értettél, de fogd fel hogy egyikünknek sem kellesz.
Törpe vagy, és nem egy helyes srác.
Már ne haragudj, és ráadásul csak magaddal tudsz foglalkozni.
Erről ennyit, téma le zárva. -ezzel el engedtem, és inkább a kunyhómhoz mentem.
Viszont ahogy el haladtam Astridé előtt hallottam ahogy Hanga is fel hozta a témát amit már egyszer én is.
Nos, mi van Hablattyal? Astrid látom hogy hogyan néztek egymásra. 
Mi lenne vele? Nincs semmi, csak barátok vagyunk. Semmi többek...Ugyan már, szerintem meg oda vagy érte és ő is érted.
Szóval mond csak el az igazat, nekem nem tudsz hazudni ezt te is tudod. 
Igen tudom... Jó lehet hogy valami kezd kialakulni köztünk.
 Mármint én köztem és Hablaty között.
De még mi se beszéltünk semmiről, egyszer csak közeledni kezdett és valamiért én is. De pontosan még én se tudom hogy mi van, csak azt hogy többet kezdtem iránta érezni. 
Szerintem meg tetszik neked, és neki is te.
Ez nyilvánvaló, egymásnak vagytok teremtve.
Szóval amint kettesben tudtok lenni, beszélj vele és adj neki egy esélyt. Nem fogod meg bánni.
Jó majd beszélek vele ha tudok, de most inkább mesélj te magadról... -erre már nem igen voltam kíváncsi, és nem is akartam le bukni hogy hallgatózok.
Így inkább gyorsan a kunyhómba mentem, kicsit pihenni.
Már ment lefele a nap, amikor gondoltam el megyek repülni egyet a sárkányommal.
Viszont ahogy mentem volna érte, Hanga meg állított hogy ne menjek most az istállóhoz.
Nem tudtam hogy miért nem mehettem oda, de azt mondtam neki hogy:
Jó nem megyek, akkor megyek inkább vacsorázni -majd meg vártam míg el ment, és azért is az istállóhoz mentem. Nem is volt hülyeség, ugyan is meg láttam Hablatyot és Astridot. Akik a leszálló szélén ültek és beszélgettek. Én meg nem akartam le bukni, így el bújtam és kíváncsi voltam mi fog történni.
Mi az amit el szeretnél mondani? -kérdőn nézett a lányra, akin látni lehetett hogy zavarban van.
Hát... beszéltem Hangával, és el mondtam neki amire kíváncsi volt. De azt is hogy mi se tudjuk még, mi van most. És...mit mondott erre, vagy hogy reagált? 
Nem reagált rá, csak azt mondta szerinte tudja mi van.
 Mi egymásnak valók vagyunk, és azt is mondta adhatnék egy esélyt neked... -zavartan nézett Hablatyra, aki csak el mosolyodott és közelebb ült hozzá.
Szerintem ebben igaza van, én szeretném ha bizonyíthatnám hogy fontos vagy nekem. 
Szeretnék is adni esélyt, mert.. én is többet kezdtem érezni irántad... 
Akkor ne is mondj többet... -meg fogta az egyik kezét, és egymással szembe fordultak.
FIGYELEM!!!!!!
AKI NEM SZERETI A HICCSTRIDET, VAGY A ROMANTIKUS JELENETEKET AZ NE OLVASSA TOVÁBB!!Aztán nem akartam el hinni amit láttam, Hablaty és Astrid is behunyta a szemeit.
Majd egyszer csak megcsókolták egymást. 

Szerintem nagyon édesek voltak, viszont most már tudtam hogy amit eddig titkoltak.
Az számomra már nem volt titok,
de hogy majd a többieknek hogyan fogják el mondani arra kíváncsi leszek.
Viszont hagytam a szerelmeseket, és észrevétlenül ki hoztam a sárkányomat.
Majd fel ültem rá, és gyorsan az égbe repültünk.
Hiányoztam igaz pajti? -simogattam meg a sárkányom fejét, az pedig csak bólintott.
Egészen sötétedésig repültünk egy jót, majd le szálltunk az istállónál.
El köszöntem a sárkányomtól, és el mentem pihenni. 

2 rész Irány az ismeretlen

Ez a nap sokkal másabb volt, nem olyan mint az eddigiek.
Pedig már ki kellett bírnom Fafej hülyeségeit, végig néztem ahogy Kőfej és Halvér "össze házasodtak".
Meg barátkoztam egy vad sárkánnyal,
akiről ki derült hogy nem egy sima szörnyen nagy rémség hanem egy titán szárnyú.
Persze ezen mindenki meg lepődött,
és Hablaty mondta is hogy csak addig maradhat amíg nem okoz nagy kárt.
Én úgy voltam vele, hogy úgy se fog hiszen már kezdett engedelmeskedni nekem.
Néha volt olyan mikor kergetnem kellett órákon át,
 mert halat lopott vagy mást de olyankor meg is dorgáltam érte.
Viszont ez már egyre ritkábban fordult elő, ennek pedig örültem is.
De vissza térve, hogy miért is nem olyan volt ez a nap mint az eddigiek?
Nos azt hamarosan megtudjátok...
Kezdem a reggellel, kivételesen nem Astrid ébresztett engem.
Hanem Fogatlan, amin nem kicsit lepődtem meg.
Viszont nem értettem igazán, hogy került Fogatlan Astridéknál.
De az egyszer csak meg nyalt engem, amitől tiszta sárkánynyálas lettem...

Fogatlaaaaaan, tudod hogy ezt nem lehet ki szedni! -fel ültem, és amiért ezt csinálta velem így rá ráztam magamról a saját nyálát.
Tessék, amiért össze vissza nyálaztál. -kár volt ezt csinálnom, mert le lökött az ágyról és ki nevetett.
 De én ezért kergetni kezdtem,
viszont nem volt jó ötlet mert amint ki akartam futni a házból utána bele futottam Hablatyba és nem volt valami kellemes. Mivel rá estem, ő meg a földre.
 Rögtön le is másztam és fel álltam, majd fel segítettem gyorsan. De Fogatlan megint csak nevetett rajtam, én viszont ezért oda akartam menni hozzá csak hogy Hablaty le fogott.
Engedj el, a drágalátos sárkányod össze nyálazott. Le lökött az ágyról, és miatta neked rohantam meg még ki is nevetett kétszer is! Most ezért számolni akarok vele! -továbbra se akart el engedni, viszont nem akartam meg ütni így muszáj voltam kicsit le higgadni.
Majd én rá szólok, egyébként én kértem meg hogy ébresszen fel téged.
Mert beszélnünk kell, és addig nem engedlek el amíg nem nyugodsz meg. 
Jó, miről akarsz beszélni? Megint rosszat csinált a sárkányom, vagy miről lenne szó?
Nem tudok 24 óráig figyelni rá, sem pedig vigyázni. -össze fontam a karjaim, de végre el engedett. Viszont meg rázta a fejét, és komolyan nézett rám.
Tudom, nem erről van szó. Arra jutottunk a srácokkal, hogy el költözünk innen.
Keresünk egy szigetet, ami a saját bázisunk lehet majd.
Meg én azt is szeretném, ha te is sárkány lovas lennél.
 Igaz, nem pont szörnyen nagy rémséget szántam volna neked, hanem inkább siklót.
Nos, mit mondasz? -kérdezte, én viszont nem tudtam hogy mit is mondjak.
De nem akartam nemet mondani, így be adtam a derekam.
Jó legyen, benne vagyok mindkettőben. De a sárkányomat nem fogom le cserélni.
Még akkor sem, ha néha hülyébb mint az ikrek. 
Nem is mondtam ezt, de akkor gyertek. Már mindenki össze pakolt, csak rád várunk. 
Jó korán keltetted őket akkor, de oké mehetünk. Viszont Hablaty... kellesz majd nekem is páncél. 
Tudom, tudom. Van is egy ötletem, hogy milyen legyen majd a páncélod.
De egyenlőre találjunk egy olyan szigetet, ami biztonságos nekünk és a sárkányoknak is. 
Rendben, akkor induljunk ha már a többiek útra készen. Apád nem akadt ki? 
Nem, de menjünk mielőtt meggondolja magát. -fel ült fogatlanra, én pedig gyorsan fel nyergeltem szélvészt. Fel ültem rá, és a főtérre repültünk ahol már a többiek is vártak minket.
Azt hittük hogy már nem fogtok jönni, mi tartott eddig? -kérdőn nézett ránk Astrid, én meg csak röviden el mondtam majd útnak indultunk az ismeretlenbe. Hiszen nem tudtuk mi fog ránk várni.
Már órák óta csak repültünk, és repültünk mivel akár mikor meg láttunk egy szigetett.
Az sose volt jó, mert vagy suttogó halál, fürge fullánk, vadkanok, vagy más veszély volt a szigeten.
Hablaty vissza kéne fordulnunk, eddig egyik sziget sem volt biztonságos ránk nézve.
Tovább kell keresni, nem adjuk fel és nem fordulunk vissza.  
Szerintem meg igaza van Halvérnek, és vissza kellene fordulni.
Már a sárkányok is el fáradtak, és mi is. -hiába értettek velem egyet a többiek, Hablaty csak előre ment így mi követtük őt továbbra is. Nem volt hülyeség, mivel egy újabb és sokkal nagyobb szigetet találtunk mint az eddigiek közül egy sem volt ilyen nagy. 

Végre! De ha ez sem jó, akkor vissza fordulunk rendben Hablaty? -kérdőn néztem rá, ő meg csak előre repült és körül nézett ahogy mi is. A sziget egyik részén találkoztunk, és csak pár vad sárkányt látott mindenki. De csak gronkellt, vagy siklót inkább.
Szerintem ez a sziget tökéletes, nincs mérgező virág sem olyan sárkány ami ránk támadna. 
Szerintem meg túl tökéletes... -okoskodott megint Fafej, mint ahogy mindig.
Jaj hagyjad már a hülyeségeid, nem fogunk tovább menni tesó! 
Na majd meg látjátok hogy baj fog történni, és akkor majd el várom a bocsánat kérést... 
Ahelyett hogy veszekednétek, inkább verjetek tábort. Sötétedik, és mind fáradtak vagyunk. 
Hé Astrid, ha fáznál akkor csak bújj hozzám. -vigyorgott rá Takonypóc, de Astrid nem hagyta magát és megütötte. Utána hozzám jött oda próbálkozni.
Akkor te Rider? Nem fázol, vagy félsz? -még mielőtt hozzám ért volna, ki buktattam és le pacsiztam Astriddal.
Ez szép volt, meg is érdemelte. -jól is esett Astrid dícsérete, de neki láttunk gyorsan a munkának. Csak sátrakat állítottunk fel, és tüzet raktunk. Mindenki a tűz köré ült, Fafej pedig el kezdte az ostoba történeteit, amibe vagy Takonypóc vagy Kőfej szólt bele mindig. De előtte Hablaty közölte, hogy reggel neki látunk a bázis tervezésének és hogy ideje lenne lassan aludni. Viszont jót nevettünk Fafej kis történetein, mielőtt el nyomott minket az álom. 

Bejelentés!

Sziasztok! 

Nos igen, rég nem volt bejegyzés...

De rajta vagyok, csak közbe jött egy nagy baj a gépemmel és újra kellett rakni. 

Hétvégére terveztem a részt, de csúszni fog. 

Kérlek ne haragudjatok ezért, szerdán uccsó nap a suliból és szabad leszek.

Amint tudom, folytatom és kint is lesz! 

Megértéseteket köszönöm. 

By:Rider07

1 rész Barát vagy Ellenség?

Senki se gondolná, hogy elég csak egy órát el tölteni az ikrekkel...
Nos nekem majd nem egy egész napot velük kellett lennem, és hogy miért?
Azt most el mesélem nektek, de készüljetek hogy hosszú lesz.
Teltek a napok, miután itt Hibbanton ébredtem. Végre elértem azt, hogy bízzanak bennem.
Pléhpofa is meg engedte hogy maradhassak, és már Astrid is hozzám szólt végre. (Éljen!)
Viszont egyik nap éppen figyeltem ahogy a srácok gyakoroltak a sárkányaikkal, mikor Morgópóc be lépett az arénába. És beszélni kezdett Takonypóccal, aki még mindig rám volt szállva. Hurrá...
Nem sokáig tartott ez a kis beszéde, mert oda adott neki egy fejszét majd távozott is.
Hablaty pedig mindenkit oda hívott magához, még engem is ami fura volt.
Bele kezdett a kis szövegébe, majd mikor azt mondta hogy én vigyázok az ikrekre, azt hittem a falnak rohanok.
Na neee, Hablaty ezt nem mondhatod komolyan! Hogy én ezzel a két ürüfejűvel legyek, egy TELJES napot?! Meg vagy őrülve? -fakadtam ki magamból, ő viszont komolyan nézett rám és össze fonta a karjait.
Velük leszel és téma le zárva, nem vitatkozom. Takonypóc, én és Astrid el megyünk az esküvőre.
Halvér is itt marad, szóval nem teljesen leszel az ikrekkel. Estére vissza jövünk, ígérem. 
Klassz... ennél már csak rosszabb lehet.. -én is össze fontam a karjaimat, és mérgesen el fordultam. Ők viszont sárkányra ültek, és le is léptek. De előtte Takonypóc oda jött hozzám, és így szólt.
Takonypóc: Tudom hogy hiányozni fogok neked édes, de sietek vissza hozzád. -én csak rá néztem, majd a lábába rúgtam egy jó nagyot. Mire ő úgy kezdett el pityeregni mint egy kis gyerek. És inkább el húzott Kampóval együtt. Aztán oda jöttek az ikrek, akik pont hogy egyáltalán nem hiányoztak. De ők most is piszkálni kezdtek, amióta csak itt vagyok.
Hé Rider, akarsz olyat játszani hogy el vesszük Takonypóc összes cuccát. És el dugjuk, hogy utána hadd keresse? -kérdőn és kicsit sunyin is nézett rám, én viszont mondtam hogy nem. És nem egy hülye kérdést tett fel, míg végül meg untam és be adtam  derekam csak hogy végre békén hagyjanak.
Jó, de utána békén hagytok? Mert már unom hogy lassan fél órája nem hagytok békén.. 
Oké, akkor segíts jakot borítgatni. Vagy elérni hogy Kőfej hozzá menjen Halvérhez, vagyis hát nem igazából. 
És ebben mi is a jó neked, vagy neki? 
Nézem ahogy idegesítik egymást, ne akarj Kőfej tesója lenni. Hidd el, elég el viselni. 
Jó segítek... -forgattam meg a szemeimet, majd szóltam Halvérnek hogy jöjjön már egy percre.
Halvér: Igen? Fafej megint nem hagy békén? 
Igen, vagyis nem. Azt szeretném kérdezni hogy, mi is az az esküvő? 
Te sose voltál még esküvőn?!
Nem, még nem voltam. Szóval mondj el mindent, amit csak tudsz. -vigyorogtam, mint egy hülye ő pedig szépen lassan el kezdett mesélni mindent a viking esküvőről. Már az eleje unalmas volt, de inkább csendben hallgattam.
Aztán meg kellett mutatnunk, hogy tudunk enni az asztalnál. Én persze rendesen tudtam, de ez nem volt el mondható az ikrekről. Ugyan is még az asztal is ki gyulladt, és úgy kellett el oltani gyorsan.
Aztán Halvér maga mellé állította Kőfejt és egy papírt adott oda nekem, én viszont oda adtam Fafejnek.
Nos Fafej kezd el olvasni. -az el is kezdte olvasni, de persze magában. Én meg csak figyeltem ahogy Kőfej nem egyszer próbált el szökni.
Hangosan! Ne pedig magadban. Ja bocsi, magamban kezdtem olvasni. -meg fordult velük szemben, és neki is kezdett a szövegnek.
Én pedig le ültem a padra, és csak vártam hogy Fafej jól meg szívassa mindkettőt.
  Lő Halvér Ingerman, Odin derék fia! És Lő Kőfej Throston, Freya lánya.
Ők ketten közösen, és ezek szavak el hangozatával e nász már csak is, a vallhalában szüntethető meg!
Megfejelheted a menyasszonyt. -vigyorgott, és Kőfej meg is fejelte szerencsétlen Halvért.
Pompás, így zajlik egy viking esküvő. Szép volt nem igaz? Táncra fel, jól van kislány. -erre el kezdett táncolni Kőfejjel, én meg nem bírta hogy ne szóljak közbe.
Öm.. Halvér, ezt komolyan muszáj? -kérdőn néztem rá, de rám se hederített. Viszont Fafej oda jött mellém, és meg szólalt újra.
 Ó várjunk csak, tudtam hogy ez ismerős nekem. Ugyan is részt vettem egy szertartás vezetői képzésen.
Hogy mit csináltál?
Részt vett egy szertartás vezetői képzésen, süket vagy? -éppen próbálta le szedni magáról Kőfejt, aki nem tudom mit akart csinálni de nem is voltam rá kíváncsi.
Igen, ahogy mondtam. El felejtettem, nehéz számon tartani hogy mi mindenhez értek. 
Tehát végig vezettek egy szertartás képzésen?
Igen, tarthat ceremóniákat. De még sosem voltunk egyen sem, de most már ezen is túl vagyunk. 
Srácok, ugye tudjátok hogy ez mit jelent? Az hogy ti tényleg házasok vagytok mostantól, és nem tudtok el válni. Fafej össze adott titeket. -össze fontam a karjaim, és vigyorogva oda mentem hozzájuk. Kőfej meg rögtön rá akart mászni Halvérre aki ki borult és el szaladt. Kőfej meg utána.
Szerinted meddig fogja bírni Kőfej mellett? Nem tudom, de kíváncsi vagyok. Viszont most már békén fogsz hagyni, vagy még mindig nem?
Békén hagylak, de csak mert segítettél.-ezzel a testvére után rohant, és pedig meg ráztam a fejem. És inkább úgy voltam vele hogy el megyek sétálni az erdőbe egyedül. Ki gondolná, hogy az ember képes bele futni egy vad sárkányba. Hát nekem volt szerencsém, méghozzá egy szörnyen nagy rémségbe.
Na remek, most sárkány vacsora lesz belőlem...  Gyerünk sárkány, falj fel nyugodtan.. -meg is indult felém, viszont valamiért nem akart meg ölni csak mérgesen nézett rám és lángba borult. Én viszont ki nyújtottam lassan az egyik kezem és el fordítottam a fejem. 10 másodpercig se számoltam el, de a sárkány a tenyeremhez érintette a hideg orrát.
 Meglepődtem nem is kicsit, de lassan fel emeltem a fejem és a sárkányra néztem. Aki valamilyen hangot adott ki, de már nem lángolt szerencsére.
Hát szia, öm.. nagyfiú vagy esetleg nőstény vagy?
Ne haragudj, nem értek ehhez. -ő erre csak meg rázta magát, és újra lángba borult.
Szóval akkor fiú vagy, értem. És most akkor barátok vagyunk, kedves sárkány úr? -erre csak fel kapott a hátára, pontosabban a nyakára és üvöltött egyet majd fel szállt.
Én meg persze sikítani kezdtem mint egy hülye, hiszen meg ijedtem.
Viszont meg kapaszkodtam a szarvaiban, mivel nem akartam le zuhanni. Annyira gyorsan repült, hogy szerintem még az életem fele is le pörgött előttem.
Viszont kezdett le lassulni, és néhány perccel később le is szálltam vele a suli előtt.
Asszem kicsit rosszul vagyok... -nem hogy le másztam róla, hanem le estem és ki dőltem.
 Minden el sötétült, és mikor magamhoz tértem már kezdett be sötétedni.
Nem csak hogy ezen lepődtem meg, de azon is hogy a sárkány nem hagyott magamra.
 Sőt ahogy körbe néztem, ott volt Halvér és az ikrek is körülöttem.
Óvatosan, jól vagy? Mi történt veled? És kié ez a rémség? -rögtön kérdezősködött, én viszont fel álltam és a sárkányhoz mentem akit meg simogattam.
Az pedig meg is nyalt engem, és hozzám bújt a fejével.
Igen jól vagyok, csak kicsit rám hozta valaki a szívrohamot. Nos amíg ti ki tudja mit csináltatok, én el mentem sétálni egyet. És össze futottam ezzel a nagy fiúval, meg barátkoztunk.
Fel kapott és el vitt repülni egyet, mire én nem kicsit paráztam be.
 De ő az én sárkányom mától, és még nincs neve. 
Csak úgy egyedül meg barátkoztál vele, és nem volt ott senki már? Igen, pontosan így volt. Igaz nagyfiú? -kérdőn néztem a sárkányomra, aki hasonlított kampóra.
Viszont kék és lila szín volt benne, meg egy kis fekete is.
Meg úgy tűnt mintha kicsit nagyobb is lett volna. Viszont ez engem nem zavart.
Egész ügyes voltál Rider, viszont szép nagy példány ez a szörnyen nagy rémség. 
Tudom, lehet kicsit nagyobb is kampótól.
De legalább Takonypóc nem tud majd keménykedni tovább. 
Úgy se fog békén hagyni, amíg nem tetszik meg neki más.
Vagy meg nem unja. -csak meg kellett őt említeni, ugyan is pár perc múlva vajon kik érkeztek vissza?
Hablaty, Astrid és az említett Takonypóc is, aki pont hogy nem hiányzott nekem.
De le szálltak a suli előtt, le ugrottak a sárkányaikról és Hablaty meglepődve jött oda hozzám.
Ahogyan Astrid is, hiszen le maradtak pár dologról.
Astrid: Jól látom hogy Rider mellett egy vad szörnyen nagy rémség áll? 
Pedig így van, ő itt szélvész. És mielőtt kérdeznétek, egyedül fogtam be.
Pontosabban barátkoztam meg vele. Igaz? -kérdőn néztem a sárkányomra, az pedig csak hozzám bújt.
Nem semmi hogy egyedül be fogtad, de hol volt Halvér vagy az ikrek?
Halvéééér, masszírozd meg a talpaaam! -csak meg kellet említeni őket, ugyan is kőfej még mindig azt hitte hogy ők ketten házasok.
Ne is kérdezzétek, Fafej össze adta őket. Azóta nem hagyja békén Halvért. 
Csak hogy Fafej nem adhat össze senkit, nem végezte el a képzést.
 Az első órán a tanárja le ugrott a szakadék szélén. 
Szóval nem adhat össze senkit, erről ennyit.
Fafej: Kár is érte, egy csomó jó tanárt vesztettünk el így. Néhányat én löktem le. -vállat vonva fordult oda Halvérhez és el mondta neki hogy volt esküvő nincs esküvő.
 Kőfej pedig búcsúként pofon vágta Halvért, ami azért nem volt szép tőle.
Hát most már tudjuk azt is, hogy egy Hofferson se jön össze Jorgensonnal. És érnek még meglepetések, igaz pajti? -Fogatlan csak ásított egy nagyot, Takonypóc pedig karon ragadta Astridot majd ezt mondta:
Soha ne mond hogy soha ugye Astrid? -vigyorgott rá mint a tejbe tök, az viszont megütötte. Majd én is, mivel utána hozzám jött oda.
Soha. -egyszerre mondtuk Astriddal, hiszen engem is írítált nem csak őt.
Az meddig érvényes srácok? -kérdőn nézett mindenkire, de az ikrek le léptek.
 Ahogy Halvér, majd Hablaty és Astrid is. Én szintén fel ültem szélvészre, de mielőtt le léptem volna ennyit mondtam neki.
Úgy örökre Takonypóc -ezzel a mondattal ott is hagytam, és mielőtt Astridék mentem volna. Tettünk egy kört szélvésszel, aki kezdett engem el fogadni, és tudta hogy bízhat bennem én pedig ennek örültem.
Hiszen egy új barátot szereztem, nem pedig ellenséget.